Gyuszi 60

Tegnap megültük Gyuszi 60. Szülinapjat. Összejött a család és némi csellel elvittük Gyuszit a Bika csárdába. Èn mentem érte a boltba, a család pedig a csárdában várta. Bár gyanut fogott, azért meg tudtuk lepni. 

Ezalatt Borival

Kettesben maradtam Borival csütörtöktől vasárnapig. Pénteken nem vittem oviba, hogy csavarogjunk egyet, mert alig hiányzik az oviból (leszámítva a bárányhimlőt), vele ritkán szoktam lófrálni.  Elvittem az Ikeába tornaszőnyeget venni. Nagyon élvezte a csavargást. A Tescoban egy fél órát játszóházban volt, majd utána az Ikea játszóházba is nagyon akart menni, ahol összehaverkodott pár kislánnyal. Aztán a Decathlonba átvittem egyet rollerezni, de meglógott az utcára, nem szólt, véletlenül vettem észre, hogy szó nélkül kilógott az áruházból. Gondol egyet és szökdelve meglép bárhonnan. 

Aztán másnap Chernel ruhabörze volt, anyu árult, Borival lenéztünk, aztán jött Imre Andi a kislányával, Elizával, aki Borival egyidős, velük lógtunk délután a Velence korzón. A csajok bicajoztak, mi tere-feréltünk. Vasárnap pedig Rékáékkal elmentünk Adonyba, a Duna partra hóvirágot nézegetni. Mire hazaértünk Zsolték is befutottak. Persze néhány tő hóvirág azért átültetésre került. 

Apa-lánya síelés

Adél és Zsolt elmentek egy utolsót síelni a szezonban, u.oda, ahol mi is voltunk. Mi Borival ezt kihagytuk, majd akkor megyünk kétszer, ha Bori már megtanult. Keöves Attiláékkal mentek, akik öten vannak, 3 gyerkőc, a legkisebb Adélnál 10 hónappal idősebb, pont a síelés alatt volt a 9. szülinapja. A két másik gyerek, Peti és Dóri pedig 15 és 14 évesek. Adél élvezte is ezt, a 14 éves Dórival rögtön összehaverkodott, de persze mindenkivel jól elvolt, mert Keöves Attinak nagyon aranyos kis családja van. Csütörtöktől vasárnapig síeltek, azt mondják jobb időt nem is álmodhattak volna, pulcsiban lehetett síelni, hétágra sütött a nap. 

kockapókerezés

a síelés végén Adél kapott egy sídzsekit

Kikeveredtünk végre

A sok betegeskedés után ma végre kikeveredtünk a friss levegőre. Nyílt egy sushi bár a velencei korzón és meg akartuk nézni, így négyen elkarikáztunk oda ma ebédidőben. Igencsak hideg volt, be volt borulva és azért metszett a hideg a bringán, de én örültem, hogy valami aktív programot csinálunk végre és hogy a térdem ugyan rossz, de bicajozni hála azért tudok. Bori képességeinek felső határa volt oda-vissza ez a táv a pótkeréken, de hihetetlen tempóban lenyomta azért a kis csibész.

 A sushi a korzón hibátlan, úgyhogy megvan az első reform kaját kínáló étterem a tónál (végre)!!